2013. augusztus 30., péntek

16.fejezet Party time*


April szemszöge*

-Haló?!-szóltam bele kicsit rekedt hangon a telefonba, hisz a jelzése keltett fel a délutáni szunyókálásomból. Mostanában szokatlanul sokat alszom és egyre sűrűbben délután is,ami ezelőtt csak egyszer-kétszer fordult elő.
-Szia April! Van egy kis változás az estével kapcsolatban, nem nálunk lesz a buli.
-Hogy-hogy?
-Hát Zayn feladata lett volna meghívni a vendégeket,de Ő azt hitte, hogy azt Harry intézi így senki nem lett meghívva. Szóval már nagyon rákészültünk egy bulis estére,ezért elmegyünk egy klubba.
-Oh akkor jó szórakozást, aztán ne idd le magad a sárga földig.-viccelődtem.
-Nem szokásom és amúgy arra gondoltam, gondoltuk, hogy Te is jöhetnél.
-Ömmmm.Nincs sok kedvem.
-Akkor helyesbítek...Te is jössz! Muszáj eljönnöd és a lányok is szeretnének megismerni.
-Milyen lányok?? Van lányod?-hát igen, látszik, hogy most keltem...
-Ohh jesszus, ugye most keltél fel?
-Mi van Te gondolat olvasó vagy telefonon keresztül? Vagy valahol leskelődsz?-álltam fel és körülnéztem hátha kint áll valahol,de senki nem volt ott.
-Egyik se. Hallom a hangodon és csak akkor teszel fel ilyen hülye kérdéseket ha fáradt vagy. Amúgy nem, nincs lányom, de a fiúk barátnői, Perrie,Eleanor és Sophia szeretnének megismerni,mert ma, ahogy átjöttek a fiúk egész végig rólad áradoztak.
-Rólam?-kérdeztem csodálkozva közben magamra mutattam,de ezt Niall nem láthatta telefonon keresztül.
-Igen úgy látszik megkedveltek.
-Tényleg?? Vagy csak azért mondod,hogy kedveskedj?
-Komolyan mondom. Na,de mondom a részleteket 9-re megyünk érted, addigra legyél kész, és teljesen mindegy mit veszel fel vagy talán megint segíthetnék.-mondta és a hangjából hallottam,hogy mosolyog,de ez nem a szokásos mosoly, ez a huncut mosoly.
-Hahaaa. Mégis hova megyünk?
-Passz azt még nem döntöttük el.
-Akkor majd meglátom,de megyek is készülődni,mert nem fogok végezni mire ideértek. Sziaa!-tettem le a telefont és már indultam az emeletre kiválasztani a ruhát. Fél órás nézelődés alatt feltúrtam az egész szekrényt és mindent szétdobáltam,de megtaláltam a megfelelő ruhát. Egy fekete egybe részes nadrág/ruha mellett döntöttem. A combjánál kicsit buggyos, alul csőszárú. Felső része pedig pánt nélküli,de felül egy hosszú ujjú csipkés rész takar. Mellé pedig kiválasztottam az egyik kedvenc fekete magassarkúmat. Gyorsan letusoltam,megcsináltam a hajam, csak enyhén begöndörítettem és feltettem egy esti sminket. 3 órába,telt mindezt létrehoznom,de az eredmény elfogadható lett, sőt tetszett. A ritka pillanatok egyike, meg kell becsülni. Épp a tükörben igazítottam a hajam mikor csengettek. Felkaptam a táskám és már nyitottam is az ajtót.
-Szia...Ohh gyönyörű vagy.
-Nem kell túlzásokba esni,de köszönöm, amúgy szia.-köszöntem.Bezártam az ajtót és elindultunk a kocsija felé.
-Hátra ülnél kérlek,mert még Josh-t és Justin-t is fel kell vennünk, és Josh nem szeret hátul ülni.
-Persze.-válaszoltam könnyedén,de mikor kinyitottam az ajtót és szembe találtam magam Harry vigyorgó fejével már nem volt annyira kellemes a helyzet.
-Szia Szépségem! Fantasztikusan nézel ki.-mondta még mindig vigyorogva. Én morogtam valami ''szia Harry'' félét és beszálltam. Niall bekapcsolta a Hits-et és max. hangerőre feltekerte. Már negyedórája kocsikázhattunk,de még mindig nem értünk oda a másik két fiúért, és ha a tegnap este tudata nem lett volna elég kellemetlen, Harry megint nyomulni kezdett. Kezét óvatosan combomra csúsztatta és elkezdett simogatni. Én megfogtam a kezét és rátettem a saját lábára. Azt hittem, hogy ezt a kis ''játékot'' ezután annyiban hagyja,de nem...egész út alatt próbálkozott valamivel. Niall persze az egészből nem látott semmit, mivel az utat figyelte és sötét is volt, csak az utcai lámpák fénye világított be néha-néha. Fél órás út után Niall leparkolt egy hatalmas és gyönyörű ház vagyis inkább birtok előtt. A sötétben nem sok mindent láttam csak két közeledő alakot és persze,hogy az egyik az Én ajtóm felé közeledett. Utálok középen ülni,de most kibírom.
-Haliiii!!-szált be mellém Justin Bieber!!! ''Ez most komoly?! Hol a kandi-kamera? Pár pillanatig döbbenten bámultam,hogy tényleg jól látok vagy csak a szemem szórakozik velem,de nem! Mondjuk nem kezdtem el sikítozni és vinnyogni, hogy -Justin vegyél el!!...blablaa- de érdekes látvány volt. Nem vagyok nagy rajongója, csak meghallgatom néhány számát, ennyi! Na jó,azért nem egy utolsó pasi, amúgy meg nem tudok róla túl sokat...Elég!!'' állította le a zavaros gondolataimat egy kis hangocska a fejemben-Szia Justin vagyok,de gondolom ezt már tudtad.-''Nah az ego! Már meg is van az ok,amiért nem nagyon szoktam sztárokért őrülten rajongni. Jobb élni egy általam lefestett képben, hogy milyen is lehet az a személy valójában,mint,hogy megtudjam, hogy ilyen,mint Ő. De nem ítélek el senkit elhamarkodottan, majd meglátjuk mi lesz.'' 
-Szia Én April vagyok.-válaszoltam kedvesen. 
-Szia Josh vagyok.-fordult hátra a másik fiú és kezet nyújtott. Már is szimpatikusabb volt, mint Mr.Bieber.
-Szia,April.-fogtam vele kezet. Végre elindultunk, az út további része is kényelmetlen volt,de nem annyira,mint a Harry-vel ''kettesben'' töltött idő. Odaértünk a szórakozóhely bejáratához,ahol a többiek már ránk vártak. Ahogy megláttam a lányokat rájöttem,hogy jól választottam a szerelésemet. Még idekint köszönt mindenki-mindenkinek,Én pedig bemutatkoztam a lányoknak. Annyira közvetlenek és kedvesek voltak pont,mint a barátaik. Bementünk a szórakozóhelyre,ami majdnem fulladásig tele volt. A fiúk elmentek kikérni az italainkat,addig mi beszélgettünk. Mind a hárman szimpatikusak, annak ellenére,hogy milyen képet alkotott róluk a sajtó. Ők egyáltalán nem olyanok. Az utálkozó rajongókról nem is beszélve, Eleanor és Perrie már úgy,ahogy hozzászoktak,de Sophia-nak ez most új és elég nehéz is. De a lényeg,hogy boldogok a párjaikkal. Az este első részét beszélgetéssel és ismerkedéssel töltöttük,de mikor oldódott a hangulat és persze növekedett az alkohol szintünk, már mindenki oldottabb hangulatban volt. A legtöbben a táncparketten táncoltunk,amikor két forró kezet éreztem a derekamon. Hirtelen megfordultam és szembetaláltam magam Justin-nal. Eléggé meglepődtem, de nem húzódtam el tőle. Talán,mert most kellemesnek éreztem a társaságát vagy,mert már volt bennem elég alkohol. Több számot is végig táncoltunk, a testünk egyszerre mozgott, az érintése pedig kezdett egyre közelebbivé válni. Hirtelen fojtogatva éreztem magam, a fejembe nyilallt egy erős fájdalom és egy kicsit meg is szédültem.
-Figyelj, egy picit pihenek.-hajoltam oda a füléhez és próbáltam túl üvölteni a zenét. Csak bólintott egyet és elengedte a derekam, én pedig elindultam a pult felé. Minden egyes lépésnél megremegett picit a lábam,de nem engedtem,hogy teljesen elgyengüljenek. Bizonytalanul,de sikeresen odaértem a pulthoz és megálltam Harry mellett. Neki dőlve a pultnak egyenesen felém fordult és csak bámult. Erősen megkapaszkodtam a bárpult szélében és próbáltam leplezni a gyengeségem és a fájdalmam,de a lábaim hirtelen feladták és a következő pillanatban Harry karjaiba borultam.
-Ohh tudtam,hogy nem fogod sokáig bírni.-mondta,de mikor nem válaszoltam és erőtlenül álltam karjaiban odahajtottam az arcom és az önelégült vigyor hirtelen lefagyott az arcáról.-Jézusom April, mi a baj? Szólok Niall-nek! Hívjak mentőt?
-Ne...kérlek ne! Csak vigyél haza és ne szólj senkinek. Főleg Niall-nek ne, nem akarom mindenki estéjét tönkre tenni...

~Hahhiii! Remélem tetszett a rész és kicsit felcsigáztalak titeket. És ugye a múltkori szavazásban Justin -t választottátok,de persze nem csak ennyi szerepe van a történetben egy-két rész múlva majd meglátjátok. És,ahogy az egyik bejegyzésnél írtam a történet egyfolytában változik a fejemben hát ez most sincs máshogy remélem,hogy a további fejlemények meglepnek titeket, mert,hogy engem megleptek az biztos,pedig az Én fejemből pattant ki. Még annyit szeretnék, hogy nem sokára suli..sajnoss.:( ezért talán nem tudom majd ilyen sűrűn hozni a részeket,de nagyon igyekezni fogok. Egy héten minimum egyet hozok az biztos, meg persze nem sokára őszi szünet.:D Köszönöm az előző részhez a komikat.:) és ha addig nem ''találkoznánk'' mindenkinek jó suli kezdést.:D vagyis inkább Stay Strong.Xx~



2013. augusztus 29., csütörtök

Szülinapok+Köszönet+Finchel+Twitter

Nem részt hoztam, az majd csak HOLNAP. De ma számomra 2 fontos személynek is születésnapja van az egyikőjüket biztosan ismeritek, hisz Liam Payne-t ünnepeljük ma <3

Boldogságos 20. Születésnapot Liam!! <3

 És a másik számomra fontos személy Lea Michele. Neki is nagyon boldog születésnapot! <3 Annak ellenére ,hogy a születésnap mindenki életében általában boldogan szokott telni, nem hinném, hogy neki boldogan telik. Ha valaki nem ismerné/nem tudná kb. másfél hónapja halt meg Cory Monteith..:'( R.I.P CORY <3

Ennyi idő alatt nehéz sőt lehetetlen túl tenni magát rajta és ez látszik is hisz pár napja Lea ezt a képet osztotta meg twitter profilján (Finn, Cory sorozatbeli neve) Ez a tehetséges,gyönyörű,okos és még sorolhatnám, hogy milyen is Ő,szerintem mindenki szemében példakép lehet!! 

Egy kis ízelítő.:)


Szóval még egyszer nagyon boldog születésnapot nekik!!! És még egyszer mondom,hogy Holnap hozom a kövi részt!!
Addig is kövessetek Twitteren: https://twitter.com/Karmeen_1D  Visszakövetlek titeket. És nagyon szépen köszönöm a 16 feliratkozót és a 3000+ oldalmegjelenítést <3 Xx

2013. augusztus 26., hétfő

15.fejezet - Nagy megismerkedés Part 2.*


April szemszöge*

-Azt látom.-válaszolta neki Niall, és erre mindenki elnevette magát még Én is elmosolyodtam kicsit.-De szerintem együnk, Én már elég éhes vagyok.
-Mikor nem?-kérdezte Zayn.
-Haha,de vicces valaki. April segítenél?-kérdezte felém fordulva Niall.
-Persze.-válaszoltam és követtem Őt a konyhába. Miközben elkezdtük kipakolni a Nando's-os kajákat el is kezdte a mentegetőzést.
-Bocsánatot szeretnék kérni Harry viselkedéséért. Alapjáraton Ő nem ilyen,de mivel ''új'' vagy számára,ezért bepróbálkozik.
-Nem kell bocsánatot kérni. Ő ilyen és kész, és amúgy nem kell értem aggódnod, tudom kezelni a helyzetet.
-Tudom csak néha, olyan meggyőző tud lenni, meg persze jóképű, minden lány álma és képes csak egy mosollyal az ágyába vinni. Nem szeretném ha veled is ezt tenné és emiatt tönkre menne a barátságunk és...
-Azért levegőt is vegyél.-próbáltam elhessegetni az aggodalmát, mert ha ideges képes arra,hogy az egész mondanivalóját egy szuszra elhadarja,aminek a végén semmi értelme.-Figyelj Niall.-fogtam kezeim közé az arcát, hogy meg is értse,amit mondok neki és eltűnjön minden kétsége.-Harry aranyos meg minden...
-Úgy tudtam! Mindig ez van. A göndör haja és a mosolya teszi, ugye?
-Rám figyelnél egy pillanatra?!-kérdeztem már kicsit idegesen, mivel olyan makacs tud lenni néha. Ő csak bólintott és hagyta, hogy folytassam.-De nem vagyok olyan lány,aki egy éjszakás kalandokra vágyik. Lehet,hogy ha 2-3 éve megláttam volna nem tudtam volna nemet mondani,de az akkor volt. Még fiatal voltam és őrült. Minden hülyeségbe belementem,de azóta benőtt a fejem lágya és csak, olyan dolgot teszek,ami nekem is jó.Szóval nem kell miattam aggódnod,a Ti és a Mi barátságunk miatt se aggódj. Rendben?
-Rendben.-mosolygott. Láttam, hogy megértette, amit mondtam. Elengedtem az arcát, Ő pedig megölelt.
-Ohh bocsi nem akartam zavarni, csak már elég régóta itt vagytok és...Én már megyek is.-mondta Liam és,amilyen hirtelen megjelent, olyan gyorsan el is tűnt. Mi Niall-el csak felnevettünk és folytattuk a vacsora ''készítését''.
-Amúgy az előbb olyan hirtelen felkaptad a vizet.-gondolkodtam el rajta, hisz tényleg meglepő volt, még sosem láttam ilyennek.-Csak nem féltékeny vagy?-kérdeztem mosolyogva közben fel-le húzogattam a szemöldököm.
-Ohh, dehogy!-zárta le ennyivel a dolgot és bevittük a többieknek a kaját. Mindenki elkezdett enni, közben pedig beszélgettünk. Rengeteget kérdeztek tőlem,de persze Én is kíváncsiskodtam kicsit. Az este végére már nagyon jó volt a hangulat és be nem állt a szánk. Mindenki olyan kedves és közvetlen volt. Teljesen úgy éreztem, mintha már évek óta ismerném Őket, pedig nálam az ilyen dolgok nem mennek olyan könnyen. Mindig kell egy kis idő, hogy tudjam megbízhatok az emberekben és csak azután beszélek magamról,de bennük már ennyi idő után bíztam. Mondjuk, azért nekik olyan dolgokat még nem mondtam el, amit Niall-nek képes voltam,de azért vannak olyan dolgok,amit még neki sem mondtam el és lehet,hogy nem is fogok.
-Merre van a mosdó?-súgtam oda Niall-nek, még szerencse,hogy mellettem ült. 
-A folyosón a 2. ajtónál el kell fordulni balra,ott lesz.
-Köszi.-mondtam és elindultam. Kicsit ki kellett ürítenem a fejem. Hisz egy estére sok volt nekem ez így hirtelen. Megmostam az arcom,hogy felfrissüljek és megtöröltem. Még jó, hogy csak egy kis szempilla spirált tettem fel,de az is vízálló. Kicsit igazítottam még a hajamon a tükörben mikor kopogott valaki.-Foglalt.-szóltam ki,de az illető úgy berontott, mintha meg sem hallotta volna.
-Szia szépségem.-mosolygott rám Harry.
-Igen Harry pont azt mondtam, hogy szabad és gyere be nyugodtan. Mindegy már úgy is végeztem, megyek is.-mondtam és elindultam kifelé, mikor megfogta a csuklóm és maga felé fordított. Vészesen közel állt hozzám és kezei hirtelen a derekamra csúsztak.-Mit akarsz tőlem Harry?
-Azt Te is jól tudod.-hajolt egyre közelebb Én pedig próbáltam minél jobban elhúzódni,de persze, hogy a fal megakadályozott benne.''Micsoda mázli''
-Harry kérlek ehhez semmi kedvem.-picit hátrált, de a kezei még mindig a derekamon voltak.
-Egész este figyeltelek. Olyan elbűvölő vagy és gyönyörű főleg,amikor mosolyogsz.-a szavai jól estek,de tudom, hogy csak játszik velem.''Ha játszani akar, hát legyen!''
-Oh ne mond ezt a végén még zavarba jövök.-mondtam tettetve, hogy elpirultam és beleharaptam alsó ajkamba. Újra elkezdett közeledni és csillogó zöld szemeit végig a szemem és az ajkam közt jártatta.
-Nem is vettem még észre, hogy ilyen gyönyörű, kék szemeid vannak.-teste már teljesen a falnak nyomott és az arca is elkezdett egyre közeledni. Kezeim a nyaka köré fontam és óvatosan közel hajoltam a füléhez, hogy jól hallja,amit mondok. 
-Gondolom már sok lányt szedtél fel ezzel a dumával. Csak van egy kis gond, nálam ez nem jön be.-suttogtam neki, majd elhajoltam és mosolyogva rá néztem. Ledöbbenve nézett rám Én pedig ''kitornáztam'' magam karjaiból és kimentem. Harry nagyon kedves srác, de Én Őt barátnál többnek nem tudnám elképzelni és remélem, hogy az előbbi dologból Ő is megértette. Mikor visszaértem a többiekhez már elpakolták a vacsora maradványait és a TV előtt ültek.
-Mi tartott ennyi ideig?-kérdezte csodálkozva Niall.
-Csak valaki felhívott és addig bent maradtam. De Niall ha nem baj Én most már mennék, nem akarok tovább zavarni és fáradt is vagyok.
-Nem zavarsz és nyugodtan aludhatsz itt is.
-Nem inkább megyek, hívok egy taxi-t és már itt sem vagyok.
-Azt felejtsd el! Majd Én haza viszlek.
-Nem kell. Késő van és már biztos Te is fáradt vagy.
-Nem vitatkozom, Én viszlek haza és kész!-nem hiszem el, hogy lehet valaki ennyire makacs. Én is eléggé makacs lélek vagyok és ez a párosítás nem valami biztató ha ilyen témákról van szó, ezért jó ha legalább ez egyik fél enged, és persze, hogy megint Én voltam az a fél.
-Na jóó. 
-Akkor...Indulhatunk?
-Persze csak hozom a cuccom.-Felvettem a cipőm és gyorsan felkaptam a táskám. Sorban mindenkitől elköszöntem egy öleléssel. Harry maradt utoljára.
-Ugye tudod, hogy nem adom fel ilyen könnyen?-súgta a fülembe. Én csak sóhajtottam egyet és elengedtem, így is feltűnően sokáig ölelt.
-April holnap csapunk egy kis bulit, ugye eljössz?-kérdezte Louis.
-Hát még meggondolom.
-Kérlek. Biztos jól fogod érezni magad. Mi várni fogunk.
-Oké. Sziasztok-köszöntem el és Niall-el elindultunk az autója felé. Beszálltunk és elindultunk....

~Visszanéztem pár részt és észrevettem, hogy egyre hosszabb részeket írok. Főleg ez most elég hosszúra sikerült és gyorsan is hoztam. Szóval örülnék ha ''megajándékoznátok'' egy kicsit több kommenttel.:) Köszönöm a díjat és az újabb feliratkozót.<3 REMÉLEM SENKINEK NEM OKOZTAM CSALÓDÁST ÉS AZT IS, HOGY NEM LETT SABLONOS! Nem sokára kövi rész.Xx~





#Díj 4.*


OMG!! Ez már a 4.díj.:D nagyon szépen köszönöm a díjat Tina Zakariás-nak :)

Szabályok:
1.Írj magadról 11 dolgot.
2.Válaszolj 11 kérdésre.
3.Tegyél fel 11 kérdést.
4.Küldd tovább 11 embernek.

#1.Írj magadról 11 dolgot.
1.Minden fajta zenét meghallgatok.
2.Tetszik Rebecca Ferguson hangja.
3.Szerintem Harry Styles twerk-el(vagy hogy kell írni.xdd) a legjobban.A többi tagot még nem láttam.
4-5-6.Szeretem Rita Ora-t. De a Snoop Lion-nal való közös száma nem nagyon tetszik.Nem nagyon csípem azt a pasit.
7.Cara Delevigne egész szép, nekem csak a szemöldöke nem tetszik.
8-9-10.Szerintem Zerrie-nek még korai lenne összeházasodni,de az Ő döntésük.Amúgy aranyosak együtt.:3 Mivel már nincs Payzer most Ők a kedvenc párosom.
11.Elég lassan nyílok meg mások előtt.

#2.Válaszolj 11 kérdésre.

#1.Szereted Curtis-t?
Nem
#2.Voltál már szerelmes?
Nem
#3.Vélemény Justin Bieber-ről?
Jól néz ki,jók a zenéi, de a viselkedése kétes.
#4.Csalódtál már valakiben?
Igen
#5.Kedvenc együttes?
One Direction
#6.Van tesód?
Nincs
#7.Voltál már valaha tenger mellett nyaralni?
Nem
#8.Hova szeretnél most elutazni?
London,Párizs,New York, L.A.,Róma
#9.Hány blogod van?
3
#10.Elolvastad a blogom,vagy elfogod?
Ez az iker dolog érdekesnek tűnik,ha lesz időm lehet,hogy beleolvasok
#11.Kedvenc 1Đ tag?
Mindegyikőjük

#3.Írj 11 kérdést.
1.Melyik évszakban születtél?
2.Mi a horoszkópod?
3.Melyik hírességgel születtél egy napon?
4.Ismered Austin Butler-t?
5.James Arthur vagy Olly Murs?
6.Rihanna vagy Beyoncé?
7.Szereted Rita Ora-t?
8.Láttál már egyetlen részt is a Carrie naplójából?
9.Jacob vagy Edward?
10.TVD vagy PLL?
11.Kedvenc város?

#Küldd tovább 11 embernek.

Sajnálom,hogy nem küldöm tovább még 10-nek,de azért még én sem olvasok,annyi blogot. Így is már volt,akinek 2x küldtem,de legalább egy-nek azért tovább küldöm.:) És még egyszer nagyon szépen köszönöm a díjat!

2013. augusztus 24., szombat

15.fejezet - Nagy megismerkedés Part 1.*


April szemszöge*
*2 hét elteltével*

''El sem hiszem, hogy ebben a két hétben minden egyes nap átjött és már a telefon számát is megadta. Mindig lefoglaljuk magunkat valamivel, anélkül, hogy megint pletykálnának rólunk. Nem értem miért jó az ha hazugságokat híresztelnek, ezzel tönkre is tehetik két ember kapcsolatát. Kíváncsi vagyok nekik milyen érzés lenne ez fordított helyzetben.''
-Akkor jó ha 6 körül átjövök érted?
-Hmm...-néztem értetlenül Niall-re hisz,abból,amit az előbb mondott egy szóra sem figyeltem.
-Hogy ha 6-kor átjövök érted az jó lesz?
-Miért hova megyünk?
-Te hol voltál az elmúlt 15 percben?
-Háát...itt?!
-Nem úgy tűnik.-nevetett fel.-Ma beszeretnélek mutatni a fiúknak, és szeretném ha átjönnél hozzánk vacsorázni.
-Nem hiszem,hogy ez jó ötlet.
-Mindig mindenre ezt mondod, és a végén minden jól sül el.
-Nem is.-játszottam a sértődöttet.-Én csak...félek,hogy nem....
-Hogy nem fognak kedvelni? Ez eszedbe se jusson! Hisz 2 hét alatt Te lettél az egyik legjobb barátom. Ők is biztos szeretni fognak.
-De, mi van ha...
-Nincs de! Legkésőbb hatra itt vagyok,de most mennem kell. Ma még lesz egy próba.
-És-és mit vegyek fel?-kérdeztem.
-Ami neked kényelmes. Nem kell kiöltözni, nem ünnepi vacsora lesz csak odafele veszünk valamit a Nando's-ban. De most már tényleg mennem kell.-pattant fel a kanapéról. Összeszedte a  cuccait(ezalatt a telefonját,a kulcsait és ilyeneket értek) felállt és megállt azt ajtóban.-Akkor majd jövök.Szia.-tárta szét a karjait,hogy öleljem meg. Úgy rohantam oda hozzá, mint egy 5 éves kislány,aki először jár Disneyland-ben és meglátja a nagy Mickey Egér figurát.
-Szia.-elengedtük egymást Ő pedig elment. Mivel még elég korán volt úgy döntöttem megnézek egy filmet és csak azután készülődök.

*5:30-kor*
A csengő hangjára ébredtem. Felültem a kanapén,megdörzsöltem a szemem és odamentem az ajtóhoz, hogy kinyissam.
-Te még nem vagy kész?? Akkor még jó,hogy korábban jöttem.
-Mi? Miért, hány óra?
-Fél hat.
-Ohh kicsit elszundítottam.
-Jó-jó, de ideje készülődni.-Lökdösött befelé.-Siess.-szólt utánam. Gyorsan felrohantam az emeletre és letusoltam. Törölközőben besétáltam a szobámba és elkezdtem válogatni a szekrényben a ruhák közt,de egyszerűen nem tudtam választani. -Kész vagy már?-hallottam meg Niall sürgető hangját,aki fogadni mernék,hogy már a kanapén ült valami nasival a kezében vagy épp most válogat.
-Niall segítenél kérlek?-mire ezt kimondtam pillanatokon belül már az ajtóban állt.
-Mi az? Ohh bocs nem tudtam,hogy még öltözöl.-mondta mikor beért a szobába,mivel még mindig törölközőben voltam. Előtte egyáltalán nem voltam szégyenlős, hisz tudtam, hogy csak barátok vagyunk és,attól, hogy meglát törölközőben semmi nem fog változni.
-Ne, ne menj ki. Segítenél kiválasztani a ruhámat?
-Persze.-jött vissza és megállt a szekrény előtt. Két perc múlva már a kezembe is nyomta a szettet,amit kiválasztott. Ahhoz képest, hogy fiú nem is rossz az ízlése a női cuccok terén. Az egyik kedvenc magas derekú, világos farmer rövidnadrágomat és egy fekete tigrises vagy jaguáros(sosem tudtam mi a különbség, a lényeg ugyanaz) trikómat és egy vékony,hosszított aljú kis pulcsit vett ki.
-Azt csak,azért, hogy ha később hűvösebb lenne.-''Hát nem aranyos?!! Mindenre odafigyel.''
-Köszönöm.-pár percig csak állt Én pedig vártam, hogy kimenjen,de nem tette.-Khm...Egyedül is fel tudok öltözni.
-Pedig szívesen segítek,ha szeretnéd.-villantott rám egy perverz mosolyt.
-Haha...majd legközelebb.
-Tényleeg?
-Nem! Na kifelé.-ütögettem a pólómmal,hogy végre kimenjen. Felöltöztem és lementem hozzá. Felvettem a kedvenc Converse-emet, a cuccaimat beledobáltam a táskámba és már indulhattunk is.Megálltunk a Nando's-nál és Niall beszaladt a már előre megrendelt kajáért. Még 10 perc kocsikázás után leparkolt egy óriási, gyönyörű ház előtt. Ahogy kiszálltunk az autóból a gyomrom görcsbe ugrott és kicsit megijedtem. Lassan lépkedve elindultuk a bejárat felé, amikor az ajtó elé értünk megfogtam Niall kezét és magam felé fordítottam.
-Nekem ez nem fog menni.-mondtam kissé pánikolva.
-Héé-hééé. Nyugi...elszorítod a kezemben a vérkeringést. Még egyszer megismétlem nem lesz semmi baj.
-Tudják, hogy Ki vagyok? Vagy azt, hogy jövök?
-Hát az újságban mindannyian láttak,de csak Liam-nek meséltem rólad. Azt pedig egyikőjük sem tudja, hogy most jössz, szóval előre bocsánatot kérek a viselkedésükért. Jah és ne lepődj meg ha odabent felfordulás lesz, mondjuk,amikor elmentem,akkor még minden a helyén volt, de azóta eltelt majdnem egy óra. Nekik ez rengeteg idő,ahhoz, hogy felfordulást csináljanak. Nah de miért kint beszélgetünk ha ezt odabent is megtehetjük?!-mondta és kinyitotta az ajtót.-Haliii srácok!-kiabált be Nialler.
-Kajaaaaaaaa.-ordította valaki,mint később kiderült Louis volt az,mert pillanatokon belül úgy szaladt felénk, mint ha égne a ház.-Ohhh Niall nem mondtad, hogy vendéget is hoztál.-nézett rám gyönyörű kék tekintetével Lou,amikor észrevette, hogy szöszi barátja nincs egyedül. Perceken belül már a többi fiú is megérkezett és úgy bámultak, mintha valami kiállítási tárgy lennék, ez elég kényelmetlen volt számomra.
-Sziaaaa.--Hellóóó--Hiii.-Köszöntek sorban.
-Fiúk! Ő itt April. April, Ők itt: Louis,Liam,Harry,Zayn.-mutatta be nekem Őket Niall,de nem is kellett volna, hisz a nevüket,azért tudom. Ha Lauren óta ilyen téren nem is foglalkoztam velük, rájuk még emlékszem. A ''baleset'' óta nem voltam képes ugyanúgy foglalkozni velük, mint akkor,amikor Lauren még élt.
-Sziasztok.-köszöntem mosolyogva.
-Gyertek menjünk be a nappaliba.-mondta Liam engem pedig bekísértek az említett helyiség felé.Érdekes módon a bemutatkozás után már nem voltam ANNYIRA ideges, de azért még mindig volt bennem egy kis félelem. Niall és Liam kimentek a konyhába beszélni valamit,engem pedig ott hagytak a 3 fiúval.
-Akkor most Te és Niall együtt vagytok?-kérdezett rá egyenesen Harry.
-Nem,neem. Csak barátok vagyunk.
-Ohh értem, és van pasid?
-Harry hagyd már.-léptek be Liam-ék a nappaliba.
-Mi van? Én csak ismerkedek.-mondta a göndör hajú srác és megvillantotta gödröcskés mosolyát...

~Tudom nem így szoktam hozni a részeket,de ez most így sikerült. Ezt a részt ketté szedtem,csak mert úgy éreztem muszáj kiraknom részt,ennyit már nem késhetek,de a következő részben mindent megtudhattok az este folytatásáról.Köszönöm az újabb feliratkozót és a díjakat is! Viszont örülnék ha kicsit több komi lenne...Pár nap és kövi rész.Xx~


#Díj 3.*


Már szóhoz sem jutok, itt a harmadik díj...Nagyon szépen köszönöm a díjat Sonja-nak!! <3
MÁRA VÁRHATÓ AZ ÚJ RÉSZ!!! :)

#Szabályok:
1.Írj 11 dolgot magadról.
2.Válaszolj 11 kérdésre.
3.Tegyél fel 11 kérdést.
4.Küldd tovább 11 embernek.

#1.Írj 11 dolgot magadról.
1.Nem szeretek könyvet olvasni.
2.Blogokat olvasni viszont imádok.
3.Szeretek táncolni.
4.Szeretek énekelni,csak nem tudok.xdd
5.Kedvenc színem a lila és a kék.
6.Barna szemem van,de ha zöld lenne,annak jobban örülnék.
7.Szerintem,olyan szép ha valakinek barna haja és zöld szeme van. Pl:Harry Styles.
8.Szeretem az epret.
9.Sok csíkos felsőm van.
10.Szerintem a The Wanted-ból Nathan néz ki a legjobban.
11.Magáért a The Wanted-ért nem vagyok oda,de jó a zenéjük.

#2.Válaszolj 11 kérdésre
1.Szereted Selena Gomezt?
Hát nem rosszak a zenéi,de érte annyira nem vagyok oda.
2.Ismered a Csontváros végzet ereklyéit? 
Hallottam már róla
3.Ismered a Sweet Heart Schoolt?
Perszee
4.Mi a véleményed Justin Bieberol?
Háát jól néz ki,meg a zenéi is jók,de mostanában csak rosszat hallottam róla és ez eléggé eltaszító
5.Miért szeretsz írni?
Jó kérdés, csak mert szeretek. Szeretem olvasni az olvasók kommentjeit, meg minden.
6.Top vs. Tunika?
mindketttő vagy egyik sem, passz
7.Kedvenc cipő fajta?
Converse
8.Kedvenc ruha üzlet?
Tally Weijl, C&A
9.Mit kértél karácsonykor?
Most karácsonyra vagy tavaly?
10.Szereted Ian Somerhaldert?
Ahha, jól néz ki
11.szeretlek.Te is? :))
még szép :)

#3.Tegyél fel 11 kérdést.
1.Ki a legszimpatikusabb/kedvenced a Little Mix-ből?
2.Kedvenc mese?
3.Példaképed?
4.Van háziállatod?
5.Ha van, mi?
6.Van szerencsehozó tárgyad, vagy valami kis kabalád?
7.Van testvéred?
8.Hány blogod volt eddig?
9.Hány blogot olvasol?
10.Olvasod a Dark-ot?
11.Milyen érzés mikor kapsz egy díjat?

#4.Küldd tovább 11 embernek.



2013. augusztus 21., szerda

#Díj 2.*


El sem hiszem ez már a 2.díj. Már hétfőn megkaptam,de csak most bírtam kitenni. Nagyon szépen köszönöm a díjat Nikol-nak :)

1-2-3.Még el kéne olvasnom 2 könyvet,de nagyon nincs kedvem.-A múltkor majdnem bealudtam miközben olvastam.-Mondjuk már mindkettőt félig elolvastam.
4-5-6-7. 3 napig barátnőmnél voltam másik két hülyével,<3 nem hülyék csak néha rájuk jön az 5 perc.-De kire nem?-Nagyon jó volt, egész nyári szünetben nem röhögtem ennyit,mint ezalatt a 3 nap alatt.Nem rég értem haza és csak 5 órát aludtunk,de még sem vagyok álmos, meglepő módon még a buszon sem aludtam be(szerencsére)-és voltunk Király Viktor koncerten is.
8.Megnéztük a Diva című  filmet.Először nem sok kedvem volt hozzá,de nagyon jó film. Ajánlom mindenkinek. Van benne egy helyes pincér srác is ;)
9. #TeamPayzer. Én nem örülök Sophiam-nek, szerintem Payzer sokkal jobb volt. Nem tudom, miért,de nekem az a csaj nem szimpi.
10.Több nem jut most eszembe.

Kérdések-Válaszok:
1.Hány blogod volt eddig?
3(mostanival együtt)
2.Ebből mennyit fejeztél be?
Hát az egyik kritikás az még most is megy, és van egy,amit félbe hagytam,mert nem ment.
3.Te csinálod a fejlécedet vagy rendelsz?
Rendelek
4.Laptopról vagy gépről írsz?
Laptop
5.Érzékeny típus vagy?
Nem mondhatnám, talán néha
6.Kreatív vagy?
Hát mikor,olyanom van
7.Miért kezdtél blogolni?
Gondoltam kipróbálom magam ebben, hogy milyen vagyok és olvastam pár blogot és gondoltam ilyet Én is tudnék.
8.Olvasod az én blogom?
még nem
9.Miért szeretsz blogolni?
Jó érzés olvasni a bíztató komikat.Persze az építő kritikát is elfogadom, ha normálisan írják le.
10.Melyik a kedvenc évszakod?
Nyár

Kérdéseim:
1.Sportolsz valamit?
2.Ha igen,mit?
3.Kedvenc film?
4.Kedvenc étel?
5.Demi Lovato vagy Selena Gomez?
6.Szereted a Little Mix-et?
7.Kedvenc videóklip?
8.The Wanted vagy Union J?
9.Ha egy hírességgel tölthetnél egy napot,Ki lenne az?
10.És miért pont Ő?

Akiknek küldöm:
Complicated
Sweet heart School
Dark turns to light
It's my life...
You don't know me

2013. augusztus 19., hétfő

14.fejezet Ki ez a lány?*


Niall szemszöge*

Reggel kissé kómásan ébredtem April ágyában, ugyanis tegnap sokáig beszélgettünk és nem engedte,hogy hazamenjek. Ahogy kinyitottam a szemem észrevettem, hogy April már nincs mellettem.Előkotortam a telefonom és megnéztem az időt, 9:34. Haza kellene mennem a többiek már biztos aggódnak. Összeszedtem a cuccaimat és lesétáltam a nappaliba,de nem volt lent senki.Elindultam a konyha irányába, gondoltam ott van hisz isteni illatok áradtak ki onnan,de ott sem volt. Körül néztem és sehol nem találtam,de aztán láttam,hogy nyitva van a kert felé nyíló ajtó. Odasétáltam és kinéztem. Az egyik tölgyfára függesztett kis hintán üldögélt.
-Jó reggelt.-szóltam oda neki és elindultam felé.
-Neked is.-mosolygott rám.
-Úgy látszik már sokkal jobban vagy.
-Igen, és köszönöm a tegnapit.
-Ugyan...Nincs mit.
-De, hisz nem sok embernek lenne türelme végig hallgatni a nyavalygásomat.
-April ez nem nyavalygás! Ez az életed és a problémáid és minden embernek könnyebb ha kibeszélheti őket.
-Igaz, tényleg megkönnyebbültem, de akkor legközelebb Te jössz.-mosolygott még mindig. Olyan jó volt így látni. Mióta ''ismerem'' azóta egyszer sem láttam ilyen boldognak.
-Rendben.-viszonoztam mosolyát.-De nekem már mennem kell, a többiek biztos aggódnak miattam.
-Oh,de kááár. Azt hittem itt maradsz reggelizni, akkor most dobhatom ki azt a rengeteg palacsintát.
-Háát talán egy reggeli belefér.-a válaszomon elnevette magát és elindultunk befelé.
-Ülj csak le mindjárt hozom.
-Ne segítsek?
-Nem kell köszi, megoldom. Nyugodtan ülj le.-Én leültem és két perc múlva már hozta is a reggelit.
-Finomnak tűnik.
-Az is.
-Oh milyen magabiztos a szakácsnő.-viccelődtem és elkezdtem enni.-Ez valami eszméletlen.
-Azért ne túlozz.
-Nem túlzok, sőt.-mindketten megreggeliztünk,de nekem már tényleg indulnom kellett.-Köszönöm ezt az isteni reggelit,de most már indulnom kell.
-Rendben.-álltunk fel mindketten az asztaltól és kikísért az ajtóig.
-Ugye még találkozunk?-kérdeztem reménykedve.
-Tudod hol lakom, bármikor jöhetsz. De azért megadom a számom és hívj fel mielőtt jönnél.-odaadtam a telefonom és bepötyögte a számát.-Én is elkérhetem a Tiéd?-kérdezte. Hirtelen lefagytam és nem tudtam mit válaszoljak. Percekig csak álltam ott,mint egy hülye gyerek és nem szóltam egy szót sem.-Értem Én...Nem bízol bennem és azt hiszed, hogy bárkinek is kiadnám a számod.
-Nem...Én csak.
-Ne magyarázkodj...Megértem.
-Akkor majd hívlak, Szia.
-Szia.-mosolygott. Beszálltam a kocsimba és 30 percen belül otthon is voltam. Leparkoltam az autót és akarva,akaratlanul is mosolyogva léptem be a házba.
-Hol voltál?
-Aggódtunk érted.
-Miért nem hívtál?-jöttek sorba az aggodalmas mondatok.
-Nektek is jó reggelt, és semmi bajom, mint látjátok élek és virulok.
-Hát azt látjuk,de nem csak mi, hanem a fél világ.-mondta Louis.
-Hogy mi? Miről beszélsz?
-Erről.- és elém dobtak egy újságot,ahol April-lel vagyok épp a Nando's bejáratánál.''De ez nem lehet hisz egy fotóst sem láttam'' -Ki ez a lány,Niall?-''Most aztán nyakig benne vagyok, de mégis mit mondjak? Mondjam,hogy csak egy rajongó, vagy csak egy lány,akinek kinyitottam az ajtót? Vagy áruljam el az igazat? De az nem lehet. Biztos, hogy nem értenének meg...Nagyfőnök most segíts!'' Gondoltam magamban. Felnéztem és vártam volna valami jelet,de semmi.''Mit is vártam? Hisz ez nem egy film, ahol jön egy villámcsapás vagy valami furcsa dolog. Ébresztő Horan ez a valóság!''-Niall?!
-Igen?
-Ki ez a lány?
-Hát...ööö...csak egy lány,akinek kinyitottam az ajtót.-dadogtam.
-Hát ezt nem hiszem el.-kelt ki magából Harry. Hirtelen azt hittem,hogy a válaszomat nem hiszi el,de szerencsére mindenki elhitte.-Már megint kavarnak, annyira idegesítőek. Miért nem bírnak minket békén hagyni?
-Nyugi Harry! Ha engem nem zavar, Téged se zavarjon.
-De hát, ha itt pletykálnak össze-vissza, és összehoznak minden jött-ment emberrel.-itt hirtelen Harry-re kaptam a tekintetem és majdnem mondtam valamit,de végül türtőztettem magam.
-Tudom mi az igazság szóval ezért nem hagyom, hogy ilyen ostoba cikkek felidegesítsenek.
-Niall beszélhetnénk egy kicsit.-nézett rám sejtelmes tekintettel Liam.
-Persze.-mondtam és elindultunk a kertbe. Mindketten leültünk egy-egy székre és figyelemmel néztem Liam-re.
-Ugye ismered?
-Kit is?
-Azt a lányt...és ne próbáld tagadni. Láttam, hogy néztél mikor Harry róla beszélt.-Hát igen, Liam mindig átlátott rajtam. Neki sosem tudtam hazudni.
-Nah jó az az igazság, hogy tényleg ismerem, de nincs köztünk semmi csak barátok vagyunk...azt hiszem.
-Hogy érted, hogy ''azt hiszem''?
-Hát nem rég óta ismerem, de szerintem jó ember és jó barátok lehetünk.
-Ennek örülök, és úgy látom jó hatással van rád.
-Ezt meg hogy érted?
-Mosolyogva léptél be az ajtón és most is, ahogy róla beszélsz...ebből talán több is lehet, mint barátság.
-Oh ne hülyéskedj...Ő biztos, hogy nem néz rám Úgy.
-Oké Te tudod.-mondta és már indult is volna be.
-Liam kérhetek valamit?
-Nem mondom el senkinek.-válaszolta, mintha csak a fejembe látna.
-Kössz haver...

~Hát itt az új rész.Remélem tetszett...Nagyon szépen köszönöm a feliratkozókat,komikat és a rengeteg oldalmegjelenítést, meg persze a díjat! Ez hihetetlen számomra, hogy ilyen rövid idő alatt már ide jutottunk. Még egyszer köszönöm és nem sokára kövi rész.Xx~




2013. augusztus 17., szombat

#Díj*


A blog első díját Rékától kaptam. Köszönöm.:3

#Szabályok:
1.Írj magadról 11 dolgot.
2.Válaszolj 11 kérdésre.
3.Tegyél fel 11 kérdést.
4.Küldd tovább 11 embernek.

#1.Írj magadról 11 dolgot.

1.Csak az új osztály társak miatt várom a sulit, amúgy nem.
2.#Előző kicsit izgulok is.
3-4.Szeretem a Fifth Harmony-t. A kedvenceim Camilla és Lauren.
5.Szerintem Logan Lerman helyes ;)
6.Nagyon kíváncsi vagyok már a This Is Us-ra*-*
7-8-9.Ombre hajam lesz, vagyis ha anyukám megengedi.:D.-lilát szeretnék(olyasmit, mint Jade-nek volt egyszer),de csak a szőkét engedi., azt se nagyon.-Úgy is rá beszélem.xdd
10.Nagyon örülök ennek a díjnak.
11.A Popcorn Directioner-ben jó pár dolgot elrontottak. Pl.Zayn Javadd Malik, engem ez nagyon zavart.

#2.Válaszolj 11 kérdésre:

1.Kedvenc együttesed?
One Direction
2.Álompasid?
A 1D tagok és Logan Lerman*-*
3.Szeretsz táncolni?
Igen
4.Kedvenc tanárod?
Mivel másik suliba megyek nincs kedvenc tanárom
5.Hogyan becéznek a barátaid?
Nem becéznek
6.Melyik a legijesztőbb horrorfilm,amit eddig láttál?
Nem sok horrorfilmet láttam eddig és, amiket láttam azoknak elfelejtettem a címét.xdd
7.Mikor sírtál utoljára és miért?
Huuhh már régen...és nem emlékszem.
8.Kedvenc blogod?
Nagyon sok van,nem tudnék választani.
9.Ki a kedvenced a 1D-ből?
Mindegyikőjüket szeretem, már nem tudnék választani.
10.Ismered a 5 Seconds Of Summer-t?
Igeen.:)
11.Kedvenc idézet?
Sok van,de most ez az egyik kedvencem: ,,Az a fajta srác vagyok, aki bármilyen lányba képes szerelmes lenni, mert Én a szívemmel szeretek, nem a szememmel''-Niall Horan

#3.Tegyél fel 11 kérdést.

1.Szereted a Fifth Harmony-t?
2.Kedvenc színed?
3.Kedvenc zenéd?
4.Szerinted milyen Miley Cyrus We can't stop című száma?
5.Kedvenc színész/színésznő?
6.Mit néztél utoljára a moziban?
7.Szereted a Gossip Girl-t vagy a Glee-t?
8.Szerencse szám?
9.Ismered a Cimorelli-t?
10.Miért kezdtél írni?
11.Mi a véleményed Justin Bieber-ről?

#4.Küldd tovább 11 embernek.

2013. augusztus 15., csütörtök

13.fejezet Hol is kezdhetném?*



Niall szemszöge*

...Az ajtó előtt álltam. Vettem egy nagy levegőt és becsöngettem. Pillanatokon belül kinyílt az ajtó és szembe találtam magam April-lel. Egyikünk sem szólt semmit, csak félreállt jelezve, hogy bemehetek.
-Ülj le nyugodtan.-mondta Én pedig elindultam a kanapé felé.
-Tudod...Sajnálom,ami az étteremben történt. Én nem akartalak megbántani, csak kicsúszott a számon.
-Nem kell magyarázkodnod. Semmi baj.-egy halvány mosolyt küldött felém és leült mellém.
-Éhes vagy?-próbáltam kicsit elterelni mindkettőnk gondolatát az előbb történtekről és amúgy sem ettünk még.
-Igen.-mosolyodott el újra, de láttam, hogy ez nem egy őszinte mosoly, csak magára erőlteti, hogy ne kelljen magyarázkodnia és ezt meg is értettem és nem kíváncsiskodtam. Bekapcsolta a tévét közben elkezdtünk enni. Már mindketten végeztünk az evéssel és tovább néztük azt az érdekes műsort, ami a tévében ment, de hirtelen a gondolataim ellepték a kérdések, amiket szerettem volna feltenni neki, de nem tudtam mégis, hogy kérdezhetném meg.
-April....April.-szólongattam, de nem jött válasz csak a tévét bámulta.-April. Minden rendben?-fogtam meg a vállát,amire legalább felém fordította a fejét.
-Hmm??
-Jól vagy? Már többször is szóltam, de nem figyeltél. Valami baj van?
-Dehogy. Jól vagyok csak kicsit elgondolkodtam. Felmegyek a szobámba megnézek valamit.Egy pillanat és visszajövök.-mondta és már el is indult felfelé a lépcsőn. Elég sietősen szedte a lépteit. Kicsit meglepődtem rajta, de ráhagytam, ha akarja úgy is elmondja...Már vagy fél órája fent van. Kezdek aggódni miatta. ''Azt mondta, hogy egy pillanat és jön. Akkor mi tarthat ilyen sokáig? Vajon mit csinálhat? Fel kellene  mennem? Vagy inkább hagyjam? Biztos csak egy kis magányra van szüksége, de akkor miért nem küldött haza? Akkor nem mondta volna, hogy egy pillanat.'' Ez a sok kérdés. Inkább felmegyek. Felálltam és elindultam a lépcső irányába, sietősen felmentem a lépcsőn és megálltam April szobájának ajtaja előtt. Az ajtó félig nyitva volt. A földön ült a szekrény előtt és csak bámulta a benne lévő dolgokat. El sem hiszem, hogy valakinek ilyen sokat jelentenek azok a holmik.
-Bejöhetek?-kérdeztem halkan és kinyitottam az ajtót.
-Persze.-mondta, de még mindig csak a szekrény tartalmát bámulta.
-Most feltehetném azt a kérdést,amit az elmúlt pár órában már vagy ötször fel tettem, de eddig csak a ''Semmi'' és a ''Minden rendben'' választ kaptam így csak azt szeretném kérni tőled, hogy meséld el. Mondd el miért ilyen fontosak neked ezek a cuccok és miért érintett érzékenyen ez a téma mikor rá kérdeztem. Vagyis tudom, hogy, akkor az Én hibám volt, hisz megegyeztünk de Én csak...
-Oh Niall kérlek. Ha elmesélem befejezed a magyarázkodást?-fordult felém mosolyogva ezen Én is csak elmosolyodtam és bólintottam.
-Hát hol is kezdhetném?...Ez elég hosszú és bonyolult történet.
-Az elején..kérlek, mindent megszeretnék belőle érteni.
-Rendben...17 éves voltam mikor megtudtam, hogy nem az igazi szüleimmel élek együtt, ezért nagyon megharagudtam rájuk, vagyis nem azért, mert nem Ők az igazi szüleim, hanem azért, mert nem árulták el. Ez, akkor teljesen lehetetlennek és felfoghatatlannak tűnt számomra, ezért hónapokig nem is szóltam hozzájuk egyetlen egy szót sem. Mikor egy nap épp egy üzleti útról jöttek haza a repülőjükkel, az valami oknál fogva lezuhant, Ők pedig nem élték túl...-itt egy kicsit elgyengült a hangja és éreztem, hogy nehéz neki erről beszélni. Mikor épp mondtam volna, hogy ha ez neki felkavaró érzés nem muszáj folytatnia, de mielőtt megszólalhattam volna, folytatta.-Még ma sem lehet tudni, hogy vajon mi történhetett. A bíróság a nagybátyámat nem találta alkalmasnak a felnevelésemre, ezért árvaházba kerültem. Már egy hónapot, ha tölthettem ott, amikor bekerült egy 6 éves kislány is. Hetekig nem volt hajlandó beszélni senkivel. Mivel tudtam, hogy min mehet keresztül, ha bár sokkal idősebb voltam, de ha valaki elveszti a szüleit az ugyanolyan rossz érzés lehet mindenki számára. A lényeg, hogy nekem sikerült szóra bírni és összebarátkoztunk, de Én betöltöttem a 18-at, így engem kiengedtek. Addigra már, annyira megszerettem Lauren-t, így hívták a kislányt...hogy már nem volt szívem ott hagyni, ezért beszéltem az egyik gyámügyessel, hogy haza hozhassam. Kicsit ellenkezve,de végül beleegyeztek. 7 hónapig remekül elvoltunk...minden túl szép volt, olyan egyszerűen ment minden, túl egyszerűen. Egy éjszaka arra ébredtem, hogy sír...azt hittem, hogy csak rosszat álmodott és azért, de nem. Szegénykém izzadt, köhögött és még a torka is fájt. Még akkor éjszaka bevittem a kórházba. Megvizsgálták és annyit tudtak mondani, hogy megfázott és lázas, pont, annyit, amennyit még Én is tudtam, de más vizsgálatokat is elvégeztek, amire várnunk kellett. Három és fél óra várakozás után ki jött az orvos és a szokásos: ''Megértem most min mehet keresztül és, hogy ez nagyon nehéz, de nem tehetünk semmit...bla,bla'' Már éreztem, hogy valami nincs rendben, annyi jó dolog után biztos, hogy jön egy rossz dolog. De nem gondoltam, hogy ennyire rossz...Amikor az orvos kimondta a szavakat egy világ dőlt bennem össze.-annyira elmerült a történet mesélése közben, mintha újra át élné azt a percet. Megpróbált harcolni a könnyei ellen, de nem sikerült neki, azok hirtelen beterítették egész arcát,de Ő nem törődve a sós cseppekkel...folytatta.- ''A vizsgálatok során a kislánynál tumort fedeztünk fel és sajnos már a kezelések sem hatnának...A leghosszabb idő, amit jósolunk neki 2-3 hónap'' Abban a pillanatban millió érzelem és gondolat átfutott rajtam, de csak egyre koncentrálhattam, Rá. Ez most nem a fájdalomról, csalódottságról, önfeláldozásról, hogy miért nem velem történik ez, és legfőképp nem is rólam szólt, csak is Róla. Abban a 3 hónapban mindent megtettem, azért, hogy boldog legyen, egy dolgot kivéve. Akkor kezdődött az Up All Night turné...Minden álma az volt, hogy eljusson a koncertetekre. Semmi más nem számított neki csak Ti, a One Direction. Mindig arról áradozott, hogy Te leszel a férje.-itt picit mindketten elmosolyodtunk, de már nekem is nehezemre esett leplezni az érzéseimet.- Próbáltam jegyet szerezni a koncertetekre,de nem sikerült, addigra már az összeset eladták...A világ legborzalmasabb érzése volt, amikor úgy éreztem, hogy csalódott bennem és az egyetlen egy álmát sem tudtam teljesíteni. A történtek után pár nappal halt meg. Azóta se tudok magamnak megbocsájtani emiatt, ezért veszem azóta is ezt a sok 1D-s cuccot, de nem sikerül enyhíteni azt az érzést...és már soha nem is fog enyhülni.-Már nem bírtam tovább, elkezdtek folyni a könnyeim. Oda hajoltam April-hez és szorosan átöleltem...

~Hahhhiiii! Remélem tetszett a rész.:) Próbáltam minél szomorúbbra és remélem, hogy sikerült...Gondolom már láttátok, hogy oldalra kitettem egy szavazást, hogy Nathan vagy Justin szerepeljenek majd pár részben, szóval várom a szavazatokat. Mondjuk eddig egyértelmű az állás, nah mindegy nem fecsegek tovább. Nem sokára kövi rész.Xx~



2013. augusztus 12., hétfő

12.fejezet Nando's?*


April szemszöge*

...Beszálltunk az autóba és elindultunk a belváros felé. Először még csendben ültünk Én pedig kifelé bámultam az ablakon, mikor Niall megszólalt.
-Hova menjünk? Tudok egy jó helyet.
-Nando's?
-Én is erre gondoltam.
-Gondoltam, hogy ezt választod, de Én is tudok egy helyet, ahol még biztos nem jártál és van olyan jó, mint a Nando's.
-Azt kétlem.-válaszolta határozottan.
-Hát pedig a világon nem csak a Te drágalátos, egyetlen éttermed létezik és amúgy is, ha azt szeretnéd, hogy a rajongók lerohanjanak, akkor Te nyugodtan mehetsz oda, de akkor egyedül kell megebédelned.-válaszoltam nyugodtan.
-Biztos nincsenek ott sokan.
-Azt te csak hiszed. Szerintem egész nap ott álldogálnak és arra várnak, hogy megjelenj. Lehet, hogy páran még hálózsákot is visznek és ott alszanak csak nehogy lemaradjanak az érkezésedről.
-Nahh persze, azért biztos nem ilyen őrültek.-nevetett fel.Milyen kis csilingelő nevetése van.
-Azért, hogy ezt elkerüljük talán mehetnénk egy nagyon jó olasz étterembe. Ott van a belváros egyik kis utcájában. Hmm?
-Nem nagyon szeretem az olasz kaját.
-Ugye most csak viccelsz?? Remélem, azért tudod, hogy a pizza is olasz kaja.-itt vártam tőle valami választ,de semmi.-Ugye tudod?
-Persze, hogy tudom...Nahh jó igazából a Nando's-ba akarok menni. Már olyan rég voltam ott.-épp egy piros lámpánál álltunk így felém emelte a tekintetét, amiben remény csillogott.
-Jó feladom! Akkor menjünk oda.-adtam be végül a derekam. Nem volt kedvem tovább vitatkozni és már nagyon éhes voltam.
-Ez azz.- úgy örült neki, hogy oda megyünk, mint egy kisgyerek, akinek a szülei megvették azt a kis autót,amit annyira szeretett volna. Niall nagy nehezen,de talált szabad parkoló helyet. Megálltunk, kiszálltunk a kocsiból és elindultunk az étterem felé. Úgy látszik MÉG tiszta a terep. Nem láttam egyetlen egy őrült rajongót sem, aki esze veszetten szaladt volna felénk. Kicsit meg is könnyebbültem, de ki tudja mi lesz még itt? Bementünk és egy pincér srác hátra vezetett minket az egyik asztalhoz, ami az étterem kicsit eldugottabb részén helyezkedett el. Helyet foglaltunk, a pincér felvette a rendelésünket és elsétált.
-Látod nem is volt, olyan vészes.Páran megbámultak,ennyi.
-Várd ki a végét.
-Jó inkább hagyjuk a rajongókat. Beszéljünk másról.Hogy vagy?-próbálta elűzni a feszültséget,de szerintem erre nem volt szükség, vagyis Én nem voltam feszült.
-Niall most komolyan?-nevettem fel.
-Most mi van? Csak témát váltottam.-próbálta teljes komolysággal mondani, de a végére Ő is elnevette magát.-Van testvéred?-terelte kicsit a témát.
-Nincs.Neked?
-Oh ne csinálj úgy, mintha nem tudnád.-válaszolta, amin kicsit meglepődtem és ezt Ő is észrevette.-Láttam a szobádat, vagyis a szekrényedet, ami tele van a képeinkkel és a cuccainkkal. 
-Miért mentél be a szobámba?
-Csak kíváncsi voltam.-válaszolta félénken és lehajtotta a fejét.
-Látod...Erről beszéltem. A történtek után nem tudunk egymással úgy beszélgetni, mint két normális ember.-válaszoltam nyugodtan, felálltam és felkaptam a táskám és elindultam kifelé.
-Várj April...beszéljük meg.-jött utánam és megfogta a karom így maga felé fordított és a szemembe nézett.
-Nincs miről beszélnünk. Sajnálom.-mondtam és már majdnem, hogy rohanva mentem ki az étteremből, mert ha egy percnél is tovább maradok mellette biztosan eltört volna a mécses és nem akarom, hogy úgy lásson. Amikor kiléptem az étteremből gyorsan fogtam magamnak egy taxit és haza vitettem magam...

Niall szemszöge*

Nem tudom mi ütött belém? Egyszerűen csak kicsúszott a számon, de nem értem miért volt ilyen érzékeny számára ez a téma. Mindegy is, most inkább utána megyek és bocsánatot kérek, vagy hagynom kellene, hogy kicsit lenyugodjon? Odamentem a pulthoz megkértem a pincér srácot, hogy csomagolja be a kaját és elmentem. Sietve beszálltam a kocsimba és gyorsan elhajtottam mielőtt a firkászok vagy a rajongók letámadtak volna...

~Hát itt az új rész.Szerintem ez egy kis rávezetés a következő részre, ami már kicsit érdekesebb lesz, de remélem tetszett. Ismét csak köszönettel tartozom nektek, az újabb feliratkozó, a komik és az oldal megjelenítések miatt. El sem hiszem, hogy már itt tartunk. Köszönöm szépen! :* Ha így haladunk most is lehet, hogy már holnap vagy holnapután felrakom a kövi részt.Xx~






2013. augusztus 8., csütörtök

11.fejezet Hi, I'm Niall Horan*


Niall szemszöge*
*2 héttel később*

...Már két hete, hogy itthon vagyok, de a gondolataim csak róla szólnak.Hogy lehet az, hogy valaki ennyire az elmémbe fúrja magát? Hogy a nap minden percében csakis rá gondolok? Próbálom kiűzni a fejemből, de egyszerűen nem megy. Úgy érzem mintha megszállt volna és nem akarna elengedni. Mintha hozzám nőtt volna és soha nem akarna elszakadni tőlem. Én nem bírom így tovább, ezt tisztáznom kell minden értelemben!
-Hé srácok van egy kis elintézni valóm, de nem sokára jövök.-szóltam oda a 4 fiúnak, akik épp fogalmam sincs mit csinálhattak, de úgy látszott nem is nagyon akarok róla tudni. Beszálltam a kocsimba és elindultam a már ismerős irányba. 30 perces kocsikázás után megérkeztem, kiszálltam a kocsiból és elindultam a bejárat felé. Percekig álltam az ajtóban, azon gondolkodva, hogy mégis mit mondhatnék neki. Úgy látszik ezt nem gondoltam át rendesen, inkább haza megyek, de ekkor kinyílt az ajtó...
April szemszöge*

A szemeim hirtelen kipattantak és úgy éreztem ideje fel kelni. Ezt az órám igazolta is hiszen már 10:43 volt. Lassan kikászálódtam az ágyból és egyenesen a fürdő  irányába indultam.
-Jesszusooom!-eszméltem fel mikor a tükörbe néztem. Mintha a tükörképem helyett egy felmosó rongy nézett volna vissza rám. A hajam kócos, a szemeim be vannak esve és karikásak, ezt most valahogy helyre kell tennem. Már körülbelül két hete itthon ülök és az ég adta világon semmit sem csinálok.Az elmúlt heteimben úgy éreztem, hogy nincs értelme miért kikelnem az ágyból, így betelefonáltam az árvaházba is, hogy nem kívánkozok bemenni dolgozni. Ezen most változtatnom kell, hisz azzal nem érek el semmit ha itthon ülök és magamat sajnáltatom. Élem tovább az én ''csodálatos'' életem, ahogy eddig, de úgy érzem szükségem volt ennyi időre, hogy túl tegyem magam Rajta és a tudaton, hogy ilyenre voltam képes. Egy emberrel ilyet tenni, olyannal, akit szeretek. Ezt csak a buta rajongásom tette velem, de meg is bántam ,amit tettem és nem is. Ez elég bonyolult. Megbántam, azért mert ezt nem érdemelte meg, de nem bántam meg azért, mert ráébresztett arra, hogy még mindig tudok szeretni. Szeretetet érezni úgy, ahogy régen, ráébresztett, hogy még mindig érző és sebezhető ember vagyok. Mind erre, akkor jöttem rá mikor a karjai között tartott és a helyzetünk ellenére is megvédett és törődött velem, pedig egyáltalán nem érdemeltem volna meg, de akkora szíve van, hogy még ez sem érdekelte. Ezért csodálom Őt, mert nem egy elkényeztetett, nyafogós kis popsztár, hanem egy érzelmekkel teli, nagy szívű ''átlagos'' srác. Gondolataim közepette észre sem vettem, hogy már elkészültem. Megfürödtem, felöltöztem és rendbe tettem magam. Összepakoltam a szobámban, ami hasonlított egy tornádó sújtotta területre és lementem a konyhába keresni valami ehetőt. Kinyitottam a hűtőt és majdnem elájultam, attól a szagtól, ami kifelé áradt belőle. Minden megromlott, semmi ehető nem volt már benne, így eldöntöttem, hogy elmegyek bevásárolni. Belebújtam a fehér converse-embe, felkaptam a kulcsokat és a táskámat, és elindultam az ajtó felé. Kinyitottam a bejárati ajtót és érdekes látvány fogadott.
-Niall te, hogy kerülsz ide?-kérdeztem lepetten az előttem álló szöszitől.
-Háát...Én csak...tudod...gondoltam...áhh mindegy hagyjuk nem volt jó ötlet, hogy idejöttem.-válaszolta zavartan, sarkon fordult és már ment is volna el, de Én megfogtam a csuklóját és visszafordítottam magam felé.
-Ha eljöttél idáig, hogy beszélj velem, akkor fontos dologról van szó. Nyugodtan mond csak, amit szeretnél.
-Hát tudod Én gondolkoztam...kettőnkről-ennél a szónál teljesen kikerekedtek a szemeim a csodálkozástól ''kettőnkről''?- és az az igazság, h-hogy....húúúhaa ez a fejemben könnyebben ment. Szóval Én nem tudlak kiverni a fejemből. Annyiszor próbáltam, de egyszerűen nem ment... Jesszus ez, úgy hangzott, mint egy nyálas szappan opera szövege.-mondta, amire elmosolyodtam. ''Hát így érez?? Talán lehet valami? Talán nincs minden veszve?''-Szóval, arra gondoltam, hogy kezdhetnénk elölről. Tudom, hogy nem lesz könnyű egyikünknek sem, de emlékszel mikor azt mondtam, hogy csak az bánt, hogy így kellett találkoznunk? Így hát arra gondoltam, hogy félre tehetnénk, azokat a dolgokat, amik a múltban történtek és normálisan is megismerhetnénk egymást. Mit szólsz?-kérdezte reményteli, csillogó szemekkel.
-Húúúúú...Hát nem is tudom, talán nem ez a legjobb ötlet. Főleg neked, azt hiszem nem érdemlem meg, hogy ilyen kedves légy velem és nem kérhetem tőled azt, hogy egy csettintésre mindent elfelejts, amit tettem.
-Nem, nem te kéred, hanem ezt Én kérem. Vagyis inkább Én szeretném. Kérlek, szerintem egy próbát megér, vagyis Én örülnék ha igent mondanál.
-Rendben.
-Akkor benne vagy?-kérdezte már mosolyogva, Én válaszul csak bólintottam egyet.-Remek. Akkor hagy mutatkozzak be. Szia, Niall Horan vagyok.
-Szia, April Scott.-válaszoltam mosolyogva.
-Nincs kedved eljönni velem ebédelni?
-De..éhen halok.-picit elmosolyodott a válaszomon és elindultunk az autója felé...


2013. augusztus 5., hétfő

10.fejezet Molly*


April szemszöge*

...Igen a pengém. Már nagyon rég használtam.Anyuék halála után hónapokig vagdostam magam...rendszeresen. Ez mindig megnyugtató érzés volt számomra. Ahogy az éles pengét végig húzom a bőrömön ezzel mélyen belevágva a karomba, aztán pedig figyelni ahogy a vér kiszökik a vágásból és kis patak szerűen lefolyik a kezemről. Igen ez számomra megnyugtató...Érezni, hogy fáj. Ezzel, mintha visszaadnám az emberek helyett a fájdalmat, amit nekik okoztam. Mindegyik vágásnak van egy kisebb ''története'' vagy oka. Bár a karomon már nem látszódnak, hisz 2-3 évvel ezelőtt okoztam utoljára fájdalmas megkönnyebbülést magamnak. Talán most jött el az ideje, hogy újra könnyítsek magamon...vagy talán mégsem.
Gondolataimat félbe szakította az, hogy észrevettem egy ismerős kulcsot a fiókban. A pálya kulcsát. Nem tudom, hogy mit keres itt a fiókban de talán ez egy jel. A vágásokon kívül ez az egyetlen dolog, ami ilyen helyzetben segíteni szokott rajtam. Megfogtam a kulcsokat, beszálltam az autómba és elindultam a verseny pálya felé. Este 11 óra van így nincs kint senki. Leparkoltam a kocsimmal és odasétáltam a kapuhoz. Belehelyeztem a zárba a már kicsit rozsdás kulcsot és óvatosan elfordítottam. A kapu egy halk nyikorgó hanggal kinyílt Én pedig lassan besétáltam. Ismertem a járást így egyből határozott céllal indultam el a kedvenc autóm garázsa felé. Felnyitottam a garázs ajtót és ott állt az Én szépségem, érintetlen állapotban. Az én kis sárga színű Lamborghini-m, Molly. Igen elneveztem a kocsit, de Ő számomra nem csak egy autó. Olyan, mintha a legjobb barátom lenne. Tudom elég furcsa, hisz mások a kutyájuk iránt érzik ezt Én viszont a kocsim iránt.Ha tudna beszélni, annyi mindent mondana. 15 évesen próbáltam ki először és benne tanultam meg vezetni. Ha bármi problémám volt a suliban, a fiúkkal vagy a barátokkal (habár az utóbbi kettőből nem sok volt,sőt) csak kijöttem ide, beszálltam és abban a pillanatban mintha minden gondom eltűnt volna. Anyu ezt egy ideig furcsállta és ellenezte is, hogy így próbáltam megoldani a problémákat, de beletörődött és rám hagyta. Újra itt vagyok és csak arra várok, hogy eltudjam felejteni a problémáimat, a fájdalmaimat, de, ami a legfontosabb Niall-t...De sajnos nem hiszem, hogy egy kis kocsikázás eltudná feledtetni velem Őt, hisz már az emlékeim egy része. 
Leakasztottam a fali kulcs tartóról a kulcsokat és beszálltam. Erősen megmarkoltam a kormányt és mélyen beszívtam a bőr ülések szaga által beterített illatot. Behelyeztem a kulcsot és óvatosan beindítottam. A motor hangosan felbőgött Én pedig egy kis gázt adtam. Lassan kitolattam a garázsból és ráhajtottam a pálya részre. Rajt vonalnál lelassítottam és odaképzeltem, hogy a lámpa pirosról sárgára vált majd zöldre és hirtelen elindultam. Az elején még csak 80-nal mentem,de egyre jobban érezni akartam, ahogy az adrenalin fel megy bennem. A sebességmérő már 160-at mutatott Én pedig már kezdtem érezni a megkönnyebbültséget. A szívverésem hirtelen az egekbe ugrott és csak az autóra és az útra figyeltem. 260km/h-s sebességgel róttam a köröket, aztán hirtelen lefékeztem pördültem egyet a kéziféket gyorsan lenyomtam és már meg is álltam. Hát igen a mestertől tanultam, Greg bácsitól. Övé ez az egész. Ő is üzletember, mint apu. Csak apuval ellentétben Ő a ''sötét'' oldalon. Sokan azt hiszik, hogy London-nak nincs sötét, zűrös oldala, pedig igen is van. London nem csak a Big Ben-ről, a királyi palotáról, a nevezetességekről és a sztárokról neves, ezek csak a nappali dolgok. Ha eljön az éjszaka minden megváltozik. A barátságos és szeretnivaló város megtelik drogos, piás, bulizós fiatalokkal,akik másnapra mindent elfelejtenek, ami az előző este történt. A nagybátyám az éjszakai London ''királya'' ha lehet ezt mondani. Több éjszakai bárt is üzemel és,ami mára már a buli elengedhetetlen eszköze a drog, ezzel kereskedik, persze csak óvatosan, és kis mennyiségben, hogy ne bukjon le. De erre nagyon kevés esély van, mert nagyon okos és mindent úgy irányít, hogy az jó legyen.Volt idő, hogy Én is, azok közé a fiatalok közé tartoztam, de már megváltoztam és soha többé nem akarok közéjük visszakerülni. De soha ne mondd, hogy Soha...

~Haliii! Ez a rész picit uncsibb lett, de kell pár elgondolkozós rész is. Kicsit el vagyok szomorodva hisz egyre kevesebb komit kapok a részekhez.:/ Már nem tetszik a történet vagy valamit elrontottam?? Nem értem az okát, de mindegy. Nem sokára hozom a kövi részt.Xx~